Magyar Szent Korona Kiállítás

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

A koronaőrök a Magyar Királyságban a magyar Szent Korona őrzésére választott személyek voltak. A két koronaőr rangban közvetlenül a zászlós urak után következett. A tényleges őrzésre fegyveres őrséget rendeltek. A koronaőrök feladata a Szent Korona "gondviselése" volt, az őrzés folytonosságának szimbolikus és gyakorlati megvalósítása érdekében.

Tárlatunkra számos képi anyag illetve tárgyi relikvia érkezett, melyből több évszázad történetébe tekinthet be a látogató.
A kiállítás augusztus 25-ig ingyenesen látgatható.
Tisztelt Közönségünk, a nagy sikerre való tekintettel a kiállítást szeptember 4-éig meghosszabítjuk.