Katona Józseg és Goya

     

Jeles napok - Április 16.

Katona József korán jött, hirtelen halála
(Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.)

Katona József, a Bánk bán szerzője, Kecskemét szülöttje volt, pesti tanulmányai után, 1820-ban lett szülővárosában alügyész, majd 1826-tól főügyész, munkahelye a városháza volt, feladata volt a város jogi ügyeinek intézése, az úriszéki ügyek, büntető és polgári perek, tanúkihallgatások lebonyolítása. Ide köti életének utolsó napja is.
Írásai, hivatali iratai, sajátkezű feljegyzései ma is ott találhatók a városi levéltárban.
190 évvel ezelőtt egy pénteki napon vacsoraidőben már nagyon aggódott Katona József szeretett édesanyja, Barbók Ilona, de sajnos hiába várta haza a fiát. A rossz hírrel Hajter Jakab városi tizedes kereste fel a családot, és közölte, hogy a főügyész úrnak meghasadt a szíve.
A Nagytemplom halotti anyakönyvébe történt bejegyzés szerint – Katona József, nőtlen, a hirtelen halál oka szívszélhűdés –
1830-ban a kecskemétiek csupán a város főügyészét búcsúztatták, akkor még nem esett szó irodalmi tevékenységéről, költői, drámaírói szerepéről.

Először 1843-ban versében így emlékezik Losonczy László kecskeméti költő:
“Sokat éltél, kevés napok során.
Sokat, bár rövid volt életed…
Sokat éltél, kevés napok során….
De hajh, keveset a szegény szüléknek,
Kiknek egyetlen gyámoluk valál, –
Érttök tovább is élned kell vala!”

Jóval később, száz év múlva fedezték csak fel Katonát, mint drámaírót, ekkor új sírhelyet és síremléket kapott, ezt az eseményt már országos figyelem és sajtóvisszhang kísérte, a meghívottak között volt Móra Ferenc is, aki fiatal korától kutatta Katona irodalmi munkásságát.
1934. július 21-én, Kecskeméten avatták fel – a Katona József Társaság kezdeményezésére – a drámaíró halálának pontos helyét jelző, munkásságát és tragikusan félbeszakadt életét szimbolizáló emlékművet, a kettéhasadt követ a következő felirattal: “ITT HASADT MEG SZÍVE KECSKEMÉT LEGNAGYOBB FIÁNAK. „
Ügyvéddé válása előtt, 1811-1815 között foglalkozott színészettel, több nyelven beszélt így, drámákat fordított, és rendezett is. Ebben az időben saját drámái és költeményei is születtek. 1815-ben alkotta meg a nevét máig is felejthetetlenné tevő Bánk Bán című drámáját, melyet 1919-ben véglegesített.
 

Katona József szobra Szegeden



Kísértetek nyomában, Goya korában

1828. április 16-án hajnali 2 órakor, 192 évvel ez előtt 82 évesen hunyt el Francisco Goya y Lucientes spanyol festő.
A 18. század végén 19 század elején alkotott, hatalmas kifejezőereje, megrázó képi világa ebben a korban egyedülálló. Sajátos, konvencióktól mentes stílusa a modern festészet nyitányaként aposztrofálható.

Több évtizeden keresztül alkotott, festészete hatalmas változásokon ment át, ezt nagyrészt „titokzatos betegségének” tudták be, amely hónapokig ágyhoz kötötte, másrészt az inkvizíció gyarlóságainak, az akkori komor történelmi helyzetnek.
47 éves korában kezdődő tünetei, szédülés, hallucinációk, látás és hallásproblémái hatalmas gyötrelmeket okoztak számára.
A tünetek végül enyhültek, de egészen 82 éves koráig, haláláig süket maradt.
1793 után festményei, rézkarcai témája, derűs hangvétele, ragyogó színei, figurái karaktere drasztikus változáson mentek keresztül.

Goya kísértetei című spanyol filmdráma próbálja ezt történelmi sötét időszakot Goya látószögén keresztül visszaadni.

Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus, helytörténész


Goya - Önackép

Forrás: wikipédia