Műemlékvédelmi Világnap

     
Április 18.
 
Jeles napok - Műemlékvédelmi Világnap
 
Az ICOMOS, egy 1965-ben létrejött civil szakmai szervezet, mely 1983-ban kötelezte el magát, műemlékeink védelmének érdekében. Ezt a napot szemelte ki arra, hogy kultúránk továbbörökítését lehetővé tevő tárgyi, épített örökségünk megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az első Műemléki Világnap 1984-ben került megrendezésre és az elmúlt évek folyamán ez a kezdeményezés az egész világon elterjedt.
Épített környezetünk folyamatosan változik, fejlődik, miközben a már meglévő kulturális örökségünk sok esetben átgondolatlan fejlesztések miatt rongálódik, sérül, méltatlan körülmények közé kerül. Számos ilyen építmény, épület, mely kultúránk jellegzetes jegyeit hordozza, máig kihasználatlan. Gondatlan kezelés miatt állapotuk romlik.
Az UNESCO ezért 1975-től elfogadásra terjesztette elő a Világörökségi Egyezményt, amely az emberiség egyetemes jelentőségű értékeinek a védelmében nemzetközi összefogást szorgalmaz. Az egyezmény aláíró tagországok állandó bizottságot létesítettek. (Világörökség Bizottság) E szervezet mellett állandó műemlékvédelmi szakértő testületként működik az ICOMOS, a természetvédelem területén az IUCN, a konzerválás területén pedig az ICCRM.)
Ilyen hazánkban fontos műemléki környezet a 12. századi feljegyzésekben már fellelhető monostor akkor még „Szer” néven, mely alkotmányunk bölcsője: mai nevén Ópusztaszer
 
1982. április 18-án 38 éve, hogy ezt a területet újra megnyitották a látogatók előtt.
 
Anonymus korában gazdag terület volt, a középkor végére mezővárossá fejlődött, majd a török hódoltság alatt lepusztult. Nemzetünk történetének kutatása a 18. században fedezte fel újra és ekkor kezdődtek el a feltárások. Elsőként 1882-ben Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, gyulai plébános és országgyűlési képviselő Rómmel Flóris régésszel tették meg az első lépéseket ez ügyben.
1896-ban a honalapítás ezredik évfordulójára készült el a millenniumi Árpád-emlékmű Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász alkotása.
Később az első világháború, majd a Tanácsköztársaság eseményei miatt itt vége szakadtak a megemlékezések. Legközelebb csak a Trianon után, 1920-ban éledt fel újra az Árpád kultusz és 1930-as évek pozitív törekvései után sajnos a második világháború kitörése miatt, újra háttérbe szorult az itt folyó hagyományőrző munka. A terület elgazosodott, a falmaradványok megsérültek, leomlottak. 1970-ben az Emlékpark történetének új fejezete kezdődött, Erdei Ferenc politikus az MTA tagja volt az, aki újra elkezdte a hagyományok ápolását és megalakította a Pusztaszeri Emlékbizottságot. Így elkezdődhettek újra az ásatások.  1995-ben pedig megnyílt a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Feszty-körkép, melynek restaurálása 25 évig aprólékos munkával zajlott. Azóta számos kiállítással, alkotással, emlékművel és látnivalóval bővült az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark.


(Kép: wikipédia)