Május 1. – A munka ünnepe
A munka ünnepét 1882 óta ünnepeljük. Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep. A rendszerváltás után a „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg, amely munkaszüneti nap.
Május 1-je, hasonló tartalommal, katolikus ünnep is Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az ünnepet XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.
Ez a nap, egyúttal a szerelem ünnepe is, a legények ekkor állítanak májusfát azoknak a leányoknak, akinek udvarolnak. A májusfa állításáról, a 15. századtól szólnak forrásaink, de valószínűleg ennél régebbi szokásról van szó.
A májusfa a fiatalság, az újjászületés és a szerelem szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke általában nyírfából, a székelyeknél fenyőfából. A májusfát jakabfának is nevezték. Olykor nem sudár fával, hanem gallyakkal jelképezik.
A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja a május 1-jét megelőző nap délután/este volt. A két háború között divatba jött a szerenád, az éjjelizene május 1-jén. Nagykőrösön amelyik lánynak már volt udvarlója, az május 1-jén kapott májusfát. Leggyakrabban nyárfa volt, de állítottak vadkörtét, orgonát, vadpiszkét is. A fákra színes papírszalagokat akasztottak. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket.
Ez a szokás egyes falvakban még napjainkban is élő hagyományként van jelen. A hajadon lányok kapuját bekötözik, hogy ne tudjon megszökni, és a kerítés elé díszes (általában krepp) szalagokkal feldíszített fát állítanak, amire kisebb nagyobb ajándékokat (italok, ajándékcsomagok, parfüm, virág, ékszerek, lufikat stb.) is kötözhetnek az udvarlók. Egy kerítés előtt az illendőség szerint egy fának szokás állnia, de előfordul, hogy versengés alakul ki a faállítók között, ilyenkor kettő vagy több fa is kerülhet a kerítés elé.
Egyes vidékeken a májusfaállítás alternatívája az udvarlók részéről a májuskosár köttetése. Ez egy nagyobbacska kosár, teli ajándékkal és színes virágokkal, szalaggal átkötve.
Források:
A munka ünnepe <https://unnepnapok.com/a-munka-unnepe-majus-1/#> (2023.02.20.)
Mit ünneplünk május 1-jén <https://mult-kor.hu/mit-unneplunk-majus-1-jen-20150501> (2023.02.20.) Mit ünneplünk május elsején? <https://www.utisugo.hu/maj…/mit-unneplunk-majus-elsejen…> (2023.03.13.)
Májusfa – Wikipédia
———————————–
Morócz Jenő
Munkás-himnusz
Itt van újra május elseje,
A levegő dallal van tele,
Zengeaezzük hát mi is dalunk,
Mindnyájan testvérek vagyunk!
Proletárok egyesüljetek,
Elavult a régi rend s beteg,
Szebb jövőért áhítoz a szivünk,
Hódít a zászló, amit viszünk.
Nincsen messze már a diadal
Zsarnok, önkény, szolgaság kihal,
Az igazság napja felragyog,
Az eszme él és győzni fog.
Szent jogunkért fel csatára hát,
Igy elérjük a jövő honát.
Közelg már a rég várt pillanat,
A nép boldog lesz és szabad.
Forrás:<https://www.eternus.hu/vers/4848> (2023.03.13.)
————————————-
Könyvajánlók a témában, amelyek könyvtárunkban elérhetők:
Esti Béla-S. Balogh Ilona-Szántó Tibor.: A magyar munkásmozgalom képeskönyve.
Kertész Ákos: Makra (regény)
A nemzetközi munkásmozgalom története: 1945-1974: A nemzetközi munkásmozgalom
Sarkadi Imre: A gyáva (regény)
Tar Sándor: A 6714-es személy (kisregény). In: Folymatos jelen : Fiatal szociográfusok antológiája

Fotó: Kodály körönd (Körönd), 1919. május 1-i felvonulás. Fortepan/Marics Zoltán

Fotó: Hősök tere, május 1-i ünnepség, 1947. Fortepan/Berkó Pál

Fotó: Tanulók készülődnek a május 1-i felvonulásra, Csorna, 1964. Fortepan/Lipovits Károly