Mindenszentek és halottak napja

A katolikus keresztény világ november 1-jén a mindszentek vagy mindenszentek napját, az üdvözült lelkek emléknapját tartja. Ezen a napon az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket ünnepeljük.

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette.

A szenvedő egyház ünnepét, vagyis a halottak napját 998 óta tart meg az egyház november 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben szenvedő hívekért. Szent Odiló clunyi bencés apát vezette be 998-ban emléknapként, de később, a 14 század elején a katolikus egyház egésze átvette. E nap estéjét a halottak estéjének is nevezik, ekkor sok helyen akár 1-2 órát is szólnak a harangok a halottak emlékezetére.

Sok európai országban, Magyarországon és valamennyi magyar lakta területen szokás mindenszentek napján, illetve a halottak napján, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozójuk sírját, gyertyákat, mécseseket gyújtanak, melynek fényét az örök világosság jelképének tartják. A katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél, a mindenki keresztjénél” elimádkozzák a mindenszentek litániáját és megáldják az új síremléket.

A sírok koszorúkkal és virágokkal való díszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.

Az európai kultúrában és így Magyarországon is, a krizantém a kegyelet és emlékezés virága, Az emberek halottak napján ezzel díszítik elhunyt szeretteik sírját

Hazánkban számos település őrzi a mindszent nevet: Baranya vármegyében Okrimindszent (ma Kisszentmárton) és Mindszentgodisa, Szepes vármegyében Szepesmindszent, vagy a Csongrád-Csanád vármegyei Mindszent. 

A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty József (Pehm József), Magyarország utolsó hercegprímásának neve is, aki 1942-ben magyarosította vezetéknevét Mindszentyre szülőfalujáról, Csehimindszentről felvéve.

Karinthy Frigyes: Mindszenti litánia (részlet)

Emlék az, ami itt suhan el velem messze, az éjben
Emlék ez a hajó, emlék a város emlék vagyok én
Elszáll és múlnak az évmilliók s nem lesz pillanat, egy se
Robogó légigép visszarohanó Lethe-hajók
Ablaka mellől lesve ki fekete ködben
Hogy egymást messe mégegyszer szempillantásra a két út
Elvillanva hogy lássalak s te is, és intsünk az ablakon át
Csak ennyit, szervusz, isten veled, isten veled! élet,
Ifjúság, remegő remény, mámor, félszeg, gyönge mosoly
Halk, tehetetlen kis tiltakozás az Éjszaka ellen

Fra Angelico: Mindenszentek című alkotása a londoni Nemzeti Galériában.

Forrás: wikipédia vonatkozó szócikke  (2024. 10.31.)