1848. március 15-én Pest-Budán kitört a forradalom. Ez a nap az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.
Március 15-e 1989-ben volt először munkaszüneti nap és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege:
„Mit kiván a magyar nemzet.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!„
Könyvajánlók:
Fedina Lídia: Tőről vágott magyar ember: Petőfi Sándor élete
Katona Tamás-Ráday Mihály: Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei
Kovács Attila: A csontváz óra: Az ifjú Petrovics Sándor elfeledett kalandjai (gyermekregény)
Nyáry Krisztián: Fölébredt a föld : levelek, hősök, történetek 1848/49-ből.
Szilágyi Márton: A magyar romantika ikercsillagai: Jókai Mór és Petőfi Sándor
Fotó:
A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én.
A Vasárnapi Ujság illusztrációja az 1868. március 15-én megjelent számában
