Pünkösd a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, amelyet húsvét után ötven nappal tartanak.
Ezen a napon emlékezünk arra, hogy a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik így erőt és bátorságot kaptak ahhoz, hogy Jézus tanítását továbbadják – ez a keresztény egyház születésének pillanata.
A Szentlélek megjelenését a Biblia „lángnyelvek” formájában írja le, amely a hit és az inspiráció jelképe.
Pünkösdhétfő Magyarországon hivatalos munkaszüneti nap.
A vallási jelentés mellett gazdag néphagyomány is kapcsolódik hozzá: ilyen a pünkösdi királyválasztás, a zöldágjárás és más tavaszi, termékenységhez kötődő szokások.
Az ünnep szimbólumai közé tartozik a galamb, a piros szín és a friss zöld ág, amelyek mind a megújulást, az élet erejét jelképezik. Pünkösd a hit, a közösség és a természet megújulásának ünnepe – egy nap, amely összeköti a lelket az évszak lendületével.
Források:
Magyar Katolikus Lexikon / Református Lexikon
Magyar Néprajzi Lexikon (Akadémiai Kiadó)
wikipédia
Könyvajánlók a témában, amelyek könyvtárunkban elérhetők:
Takács Viktória: Pünkösdi mese : Hagyományaink
Anton Tammsaare: Elbeszélések
Lovász Andrea: Dödölle : gyerekirodalmi és hagyományőrző kalendárium
A Szentlélek pünkösd napján áradt ki Jézus Krisztus anyjára, Szűz Máriára, valamint az apostolokra. – Limbourg fivérek Les Très Riches Heures kódex, 15. század – wikipédia
A galamb képében ábrázolt Szentlélek és a Szent család – wikipédia
Designabc