2025. december 2-án, kedden, 18 órától a gyáli, dabasi és környékbeli amatőrcsillagászok és asztrofotósok elhozzák nekünk az éjszakai égbolt csodáit az „Utazás a kertekből a kozmoszba” című fotókiállításon, amely a csillagfényes földi tájaktól a Holdon és a Napon keresztül egészen a távoli csillagködök és galaxisok színpompás világáig kalauzolja a látogatókat.
A kiállítást megnyitja:
Kiss László Széchenyi-díjas fizikus és kutatóprofesszor.
Kiss László magyar–szerb–ausztrál állampolgárságú csillagász és fizikus, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2019-től a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.
Több mint 400 publikációval rendelkezik.
Kutatási területei közé tartozik:
- Csillagszerkezet és csillagfejlődés
- A csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai és a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása
- Bolygókeletkezés más csillagok körül
- Exobolygók, csillagrezgések
A kiállításmegnyitó után kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a csillagászatról Kiss Lászlóval!
A programon való részvétel ingyenes és sajtónyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Tulipán-köd a Hattyú (Cygnus) csillagképben.
A felvételt Járdán József (Dabas és környéke MCSE) készítette Budapesten, a XIX. kerületben, Kispesten. Érdekessége, hogy a képen egy fekete lyuk is látható – pontosabban nem maga a lyuk, hanem annak környezete árulja el. A fekete lyukból kiáramló relativisztikus jet beleütközik a csillagközi gázba, gerjesztve azt. Ez egy kékes, gomba alakú hullámfrontként jelenik meg a képen, közvetlenül a „tulipántól” jobbra. Ennek a relativisztikus jetnek a forrása a gombaforma alatt látható két fényes csillag közül az alsóbb, fényesebbik: itt található a Cygnus X-1 nevezetű erős röntgenforrás, amiről azóta bebizonyosodott, hogy egy fekete lyuk (és egy körülötte keringő csillag, amelyből folyamatosan anyag áramlik a lyukba).
A Sirály-köd egy részlete, az Sh2-296.
Mönich László (Dabas és környéke MCSE) készítette a TelescopeLive hálózatát használta, mely Ausztráliában van. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a világháló segítségével akár a Föld másik oldalán vezérelhessünk egy távcsövet, fotózzunk vele, majd az adatokat letöltve olyan képeket készíthessünk, amelyekre földrajzi elhelyezkedésünk miatt nem lennénk képesek. A kép hamisszínes, ún. Hubble-palettával ábrázolja a ködöt, ami azt jelenti, hogy a keskenysávú szűrőkkel rögzített kén (S-II), hidrogén (H-alfa) és oxigén (O-III) gázkibocsátásokhoz a vörös, zöld és kék alapszíneket rendelték hozzá. Ez a technika vizuálisan megkülönbözteti a különböző kémiai elemek területi eloszlását, feltárva a köd komplex szerkezetét.
Hattyú csillagképben látható NGC 6914 katalógusszámú ún. reflexiós köd.
Ezt a képet Balázs Gábor (Dabas és környéke MCSE) készítette Dabason. Az NGC 6914 egy aktív csillagkeletkezési régió, a Hattyú csillagkép kiterjedt csillagbölcsőjének része. A domináns reflexiós ködök kékes színűek. Ezt a színt a ködöt alkotó porfelhők okozzák, amelyek a közelben lévő, forró, kékes színű óriáscsillagok fényét szórják szét. A kék területeket vörös emissziós köd veszi körül. Ez a vörös fény az ionizált hidrogén jellegzetes sugárzása, amelyet a rendkívül forró, fiatal O-típusú csillagok (a Cygnus OB2 asszociáció tagjai) intenzív ultraibolya sugárzása gerjeszt.
Designabc