Történetek, titkok…

Készítettünk egy könyvet két évtized történetéről, múltról, jelenről és beszélünk a jövőről is. A kötetbe köszöntőt írt Pápai Mihály polgármester, Bretus Imre a Közösségi ház igazgatója. Interjú olvasható benne Gyimesi István nyugalmazott polgármesterrel, aki visszaemlékezik az akkori Gyálra, és Gazdik Istvánnal, aki tíz éven át vezette az intézményt. Velkei Erika közművelődési igazgatóhelyettes és Hüttner Szilvia könyvtárvezető pedig a következő évek kihívásairól ír. A könyvben gazdag fotóanyag is látható az építkezésről, az alapkőletételről, és Önökről, kedves Gyáliak, akik nap, mint nap megtöltik élettel Közös Értékeink Házát. Köszönet illeti mindazokat, akik hozzájárultak a kötet elkészítéséhez.

A könyv megtekintéséért kattints IDE!

A kötet megtekinthető, olvasható az Intézményünk információs pultjánál és a könyvtárban! A kötetbemutatóról a Williams Televízió összefoglalót készített:

Amit ma teszünk, a jövőben visszhangzik

Immáron húsz éve, azaz 7300 napja mindannyiunk szeretett találkozási pontja az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár, a dél-pesti régió egyik legszebb, legkorszerűbb kulturális színtere. Két évtizede áll a különleges épület a város központjában az itt élő emberek, közösségek szolgálatában. Jó ide betérni, jó itt lenni, jó itt egymással találkozni, művelődni, beszélgetni. Önök szeretik a „Közházat”. Szeretnek hozzánk, közösségbe járni, rendszeresen visszatérni. Az elmúlt két évtizedben hozzávetőlegesen 1,3 millió látogató nyitott be az épületbe, vett részt a gyáli kultúra gyarapításában.

A kultúra nem állandó érték, azt mindig az adott korban élő emberek töltik meg tartalommal. Ami ebben segít: a kollektív emlékezet, a tudás, a könyvekben, a tapasztalatokban, az élményekben őrzött történetiség. Az emberi és nemzeti kultúrkincs lehetőség, hogy arra építve megteremtsük a kortárs kultúránkat. A kortársi tett maradandó, amit ma teszünk, a jövőben visszhangzik! A kortárs kultúránk évtizedek, századok múlva ugyanúgy klasszikus érték lesz, mint az elődök által élővé tett kultúra.
A dolog nem kevés: naponta tenni, hatni, alkotni, gyarapítani önmagunk körül. Azért, hogy szebb, jobb, tartalmasabb legyen az életünk. Tenni sokféleképpen lehet. Művészeti csoportban, civil közösségben, színház- és koncertlátogatóként, könyvtárhasználó olvasóként, programokra érkező vendégként már teszünk is azért, hogy a kultúra élő legyen városunkban. Gyálon 25 000 lakos él, és sajnos még mindig van olyan itt élő, aki nem látogatta meg a házat. Őket is várjuk, az épület nekik is természetes otthonuk, számukra is tele van titokkal, meglepetéssel: gyermek- és ifjúsági kuckó, klub- és kertmozi, Gyáli-wood Moziünnep, több mint 63 000 könyv és mindenféle izgalmas program vár rájuk is.
Húsz év nagy idő. Köszönet illeti mindazokat, akik a Közház munkatársai voltak. Mindannyian erejük, tudásuk, tehetségük, képességük szerint tettek azért, hogy Gyálon a közművelődés jó irányba tartson.
2018-ban nekem jutott a megtiszteltetés, hogy újragondoljam a Közház közművelődési, társadalomfejlesztési, közösségfejlesztési, művészeti és szakmai működését. A megfogalmazott új gondolatok termékeny talajra találtak, és mivel mindannyian együtt gondoztuk a város
kulturális életét – intézmények, civil szervezetek, az önkormányzat –, gyorsan új lendületet kapott a város közművelődése.
Gyálon a kultúrában napjainkban izgalmas, példaértékű dolgok történnek.
A minőségfejlesztésben alkotótársként, igazgatóhelyettesként Velkei Erika mindenben méltó támaszom, Hüttner Szilvia könyvtárvezető, igazgatóhelyettes pedig óriási lendülettel dolgozik az olvasóbarát, szolgáltató könyvtár fejlesztésén. A közházcsapat ma már fiatalos, professzionális, empatikus és magnetikus alkotói közösség.
Közös Értékeink Házában nagy a nyüzsgés. A nyári fejlesztő táborok, a babakoncertek és babaszínházak, a gyermekszínházi bérletek lehetőséget nyújtanak a tartalmas élményekre, az anyanyelv fejlesztésére. A különböző korosztályokat célzó testi és lelki egészség fenntartását szolgáló események, az ünnepkörökhöz kapcsolódó tematikus rendezvények és fejlesztő programok kavalkádja vár ma már Önökre. Rendszeres szakmai konferenciáink az országos és térségi, járási közművelődés innovációját erősítik. Az Arany János születésnapján rendezett versünnep a verset szeretők seregszemléje. A néptánccsoportok, a néptáncfesztivál és a táncházi programok pedig a kortárs hagyományőrzés tartalmas eseményei. Az adventi időszakban méhkas a ház: koncertek, színházak, színes foglalkozások, közös fenyőfa, gyertyagyújtások hangolják az ünnepre a látogatókat. A művészeti élet is fejlődik, immáron két rangos képzőművészeti esemény is van a városban: a pünkösdi szemle a gyáli alkotók kiállítása, a XXXIII. alkalommal megrendezett Téli Tárlat pedig számos gyáli alkotó részvétele mellett már nem csak a helyi művészek seregszemléje, hanem a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő művészek munkáit is felvonultatja. A kiállításon az ország rálát Gyálra. A könyvtár pedig könyv-, érték- és olvasócentrikus hely; gyermek-, családi és ifjúsági programokkal, író-olvasó találkozókkal, irodalmi pályázatokkal, rendszeres kiállításokkal várja az olvasókat.
7300 nap, azaz húsz év alkalmat ad a visszatekintésre, az ünneplésre. Két évtized alatt 1,3 millió, hat év alatt hozzávetőlegesen 600 000 látogató nyitott be az épületbe, ami azt mutatja, hogy a város kulturális életének alapja szilárd. A városban a közművelődést közös akarat és szándék vezérli. Magam és a munkatársaim nevében pedig ígérem, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt hat évben, ezentúl sem fogunk a minőség terén kompromisszumokat kötni. A magas színvonalú, szabad alkotói légkör a garancia a töretlen fejlődés lehetőségére.
Köszönet illeti a fenntartó Önkormányzatot, a képviselő-testület tagjait, Pápai Mihály polgármestert és Nagy József Elek alpolgármestert. Fontosnak gondolják, támogatják a város közösségi és kulturális életének fejlődését, ami nem csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. Az Intézmény költségvetése stabil, a sikeres működéshez szükséges támogatás hat éve töretlen.
2023-ban közösen, mindannyian ünnepeljük a 20 éves intézményt. Ebben az évben minden esemény egyben születésnapi program is. A könyv, amit az olvasó a kezében tart, a két évtized felejthetetlen pillanatait eleveníti fel. Fogadják szeretettel!

Bretus Imre
igazgató

Múltból a jelenen át a jövő felé

Ünnepi kiadványunkban az integrált intézmény két szakmai területének vezetőjét arra kértük, gondolják végig azt, hogy a következő években hová tesszük a fő hangsúlyokat a fejlesztési irányokban. Melyek a fő kihívások, és milyen kérdéseket és válaszokat fogalmazunk meg, hogy a gyáli kultúra ügye tovább fejlődhessen.

Az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár 20 éves történetének 5 éve vagyok aktívan részese. A kisvárosi hangulat, a régi barátságok és kapcsolatok hálója által átszőtt környezetbe belecsöppenve szakmai kihívás és egyben megtiszteltetés is volt számomra csatlakozni, megismerni a Gyálon élő közösségeket. Úgy gondolom, hogy folyamatos feladat a hagyományos értékek megtartása, ápolása és továbbörökítése, de elengedhetetlen az is, hogy 21. századiak, aktuálisak és mindig megújulni képesek tudjunk lenni. Nem csak intézményként igaz ez, hanem egyénileg is. Minden új impulzus hozzátehet az ember fejlődéséhez. A múlt értékeit átörökítve, a jövő újdonságai felé haladva.
Az életen át tartó tanulás fogalma a folyamatos megújulásra való képességet is magában hordozza. Mindehhez számos tényezőnek összhangban kell lenni. Például elengedhetetlen, hogy a kollégák is naprakészek maradjanak, vagyis mi is nyitott szemmel járjunk, képezzük magunkat, megismerjünk olyan új témákat, amelyek esetleg Gyálon, a járásban, vagy akár szélesebb körben még kevésbé ismertek, és merjük ezeket az újdonságokat bemutatni, ébredező gondolatokat kibontakozni hagyni. Tehát fontos és folyamatos cél a képzett és fejlődésre képes humán állomány. Jelenleg az Intézmény vezetőjén kívül két szakalkalmazott dolgozik a közművelődési szakmai feladatok kidolgozásán, de büszkén mondhatjuk, hogy minden kollégával közösen haladunk a célok felé, együtt fejlődünk, csapatban együtt lélegzünk. Munkatársainkkal közös erővel dolgozunk azért, hogy a látogatók mindig otthonosan érezzék magukat, hiszen kiemelten fontos számunkra, hogy tiszta és biztonságos környezetben, kellemes és nyugodt, látogató barát légkörben, minden körülmény megfelelő legyen közönségünk számára.
Lényeges, hogy az Intézmény infrastruktúrája is a haladást segítse, akár úgy, hogy a belső terek a lehetőségekhez mérten funkcionálisan átalakításra kerüljenek, akár oly módon, hogy az internetes felületeket és eléréseket, belső informatikai rendszereket, az intézményi kommunikációt is a jelen korhoz tudjuk igazítani, hogy az igényekre minél szélesebb körben tudjunk reagálni. Az elmúlt években évről évre szemmel látható volt a változás ezen a téren is, és a jövőben sem állhat meg ez a folyamat.
Program- és eseményoldalról közelítve, folyamatosan figyeljük és keressük azokat a lehetőségeket, amelyet szívesen fogad a közönség, illetve nyomon követjük a felmerülő igényeket. Rengeteg extrém, vicces, vagy éppen mélyen megérintő javaslat is felmerül tervezéskor, amelyek közül több gondolatot némi finomhangolás után meg is valósítunk.
Az elmúlt öt évben a meglévő, elődeink által letett alapok mellé új fókuszpontokat, új fejlesztési és programkínálati pilléreket határoztunk meg az intézmény vezetőjével, Bretus Imrével együtt. Folyamatos lendület, gyarapodó látogatószám jellemzi az Intézmény működését, melyben ugyan törést okozott a világot is megbénító koronavírus járvány és az idei évet érintő két hónapos zárvatartás is. Mi ezen időszakok alatt sem tétlenkedtünk, megújultak a belső tereink, előkészítettük a honlap és arculat megújítását, fejlesztettünk, innováltunk, így a zárvatartásokat követően gyorsan talpra tudtunk állni, a közönség pedig velünk tartott. Számos új fejlesztő, szórakoztató, élményekben bővelkedő minőségi készségfejlesztő szolgáltatást nyújtunk a látogatóknak, oly módon, hogy a programszerkesztés fókuszában minden esetben a kulcskompetenciák erősítését tartjuk szem előtt.
Legtöbbször elértük a várt eredményt, de természetesen volt olyan kezdeményezés is részünkről, amelyre nem, vagy nem az általunk várt mértékben reflektáltak a látogatók. Nem estünk kétségbe, haladtunk tovább, és haladunk folyamatosan most is. A Közösségi Ház kulturális kínálata versenyképes, ebben a házban minden elérhető, amiért sokan ma a fővárosba utaznak. Legyen az egészen picike baba vagy már sokat tapasztalt idősebb látogató, biztosan mondhatom, hogy gazdagabbá válik a nálunk eltöltött időt követően. Minden korosztályt megszólítunk. Színház, koncert, mozi, egészségtudatosság, környezeti nevelés, digitális ismeretek bővítése, szakmai konferenciák, szórakoztató és fejlesztő programok, képzőművészeti kiállítások, nyári napközis gyerektáborok sokasága jellemezte ez idáig is a működésünket. Itt lényeges kiemelni, hogy mindig meghallgatjuk a kéréseket, figyelünk a közösségi tervezés elveire, lehetőségeinkhez képes gyorsan reagálunk is, hiszen fontosnak tartjuk a folyamatos párbeszédet a látogatókkal, az épületet használók sokaságával. Emellett – annak ellenére, hogy az összes helyben fontos internetes platformon, a körzeti televízióban, a helyi újságban, plakátokon, szórólapokon, személyes hírlevelekben ajánljuk időben előre az eseményeinket – néha előfordul, hogy visszhangtalan marad egy-egy program. Akik viszont eljönnek, rájönnek, hogy egy adott eseményre nekik bizony szükségük volt, hozzátett az életük minőségéhez. Ebben is kell segíteni, ebben is kell támogatni a közösségeket, hogy még a maguk által meg sem fogalmazott igényekre is előttük tudjunk lépni.
Széles a paletta, melyet továbbra is fent szeretnénk tartani az aktualitásokat figyelembe véve. Ezt a széles palettát nem tudnánk életben tartani, ha nem lennének kiváló szakmai és partneri kapcsolataink, melyeket az évek során folyamatosan építettünk, ennek bővítése pedig a továbbiakban is cél. Ennek köszönhető az a bőséges kínálat, amely jellemzi a működésünket, amelynek segítségével különböző perspektívából szerezhetnek tapasztalatot, tudást és ismeretet látogatóink. Lehetetlen lenne most mindent felsorolni, így a teljesség igénye nélkül néhány példát emelnék ki részletesebben.
Sikeres óvodás és kisiskolás színházi bérletsorozatot kínáltunk az oktatási-nevelési intézményeknek, akik szervezetten hozzák hónapról hónapra a gyerekeket, és töltik meg minden alkalommal a színháztermet. Úgy véljük, aki élete korai szakaszában megszereti a színházat, felnőttként maga is rendszeres színházhasználó lesz, nagy valószínűséggel szívesen mesél majd gyermekének, és a gyermekét is színházszeretővé neveli. A színház fontos eszköze az anyanyelv ápolásának. A színház a gyermekek érzelmi, mentális fejlődéséhez is sokat tesz hozzá. A színpadon látott mese, történet alkalmas a gyermeklélekben feszülő érzelmek megélésére, segít a fejlődő gyermeknek választani a jó és
rossz erkölcsi normája között. A gyermekszínházban szerencsére nincs csend, a történettel együtt a gyermek érzelmi hatásokat megélve nevet, és az előadás végén boldog. A nevelési, oktatási intézmények és a Közösségi Ház közötti szoros és konstruktív, párbeszéden alapuló kapcsolat emiatt is különleges érték.
Újjáéledt a gyáli mozi, melyre felépítettünk egy kertmozi és klubmozi sorozatot. Egy picit régi, de mégis új, mégis más, visszaemlékezve és ápolva a múltat, előretekintve a jövő felé. Az év mozis eseménye a Gyáli-wood nap, amely klasszikus vörös szőnyeges program kiállításokkal, színészvendégekkel, alkotói portrébeszélgetésekkel.
Figyelve és reagálva a fiatal, kisgyermeket nevelő családokra, három éve indítottuk el a babaszínházi projektet, mely azóta is töretlenül sikeres program. De itt is törekszünk az újdonságokra, csavartunk rajta, most már zenei fejlesztés is történik az előadás-sorozatban. Sikeresek a tematikus események, foglalkozások egy-egy ünnepkörhöz, jeles naphoz kapcsolódóan.
Gyálon az Intézmény által szervezett városi szabadtéri nagyrendezvények – gyermeknap, Pünkösdi Fesztivál, Utcabál, közparkokban zajló események – mellett a Közösségi Ház adventi programsorozata öt éve szintén a legnépszerűbbek közé tartozik. A karácsony előtti négy-öt hétben közel száz program várja a családokat. Az adventi programhetek mottója „Az együtt töltött értékes idő ünnepe”, célja pedig, hogy az éves rutinszerű rohanásból kiszakadva a család jókedvvel együtt töltsön minőségi időt. Öröm látni, hogy mekkora igény van mindezek megvalósulására.
Ünnepkörökhöz igazodva a tárgyalkotó programok is bőséggel várják a látogatókat. Ugyanakkor határozott jelzés érkezett a közönség részéről: a rendszeres, akár havi két alkalommal is megvalósuló kézműves játszóházak szervezésének gondolata. Ez is, mint sok minden más szakmai programtartalom, már a mi kreativitásunkon múlik, hogy mennyire tartjuk meg a hagyományos formát, és mennyire viszünk bele aktualitást, mit adunk új elemként, fejlesztő formában. Mert a kettő ötvözete a legizgalmasabb kihívás számunkra. Olyan partnereket célszerű bevonni, akik az adott szakma kiváló képviselői. Például hagyományos foglalkozás az üveggyöngyfűzés, de újító gondolat, hogy az üveggyöngyöt is megfelelő eszközzel saját maga formázhatja, készítheti el a látogató, hiszen erre most már lehetőség van oly módon, hogy mobil műhelyek indulnak útra, települnek ki. Húsvétkor a tojásfestés szintén hagyomány, a módszerekben azonban számos új lehetőség rejlik, minden évben keressük, és meg is valósítjuk az újdonságokat a kivitelezésben. A húsvéti locsolás is hagyomány, mi ezen is csavartunk egyet azáltal, hogy szakképzett aromaterapeutával, aromavíz felhasználással egyedileg dekorált üvegben vihették haza a résztvevők az illatos vizet.
Számos példát fel lehet sorolni, ami a hagyományos és az új gondolatok összehangolásaként már ez idáig is megvalósult Gyálon. Előbb-utóbb a most még innovatív gondolat válik majd hagyománnyá.
Fontos említést tenni a gyáli civil szerveződésekről is. A Közösségi Ház mindig is erős támogatója, a helyi identitás formálásának aktív szereplője, szervezője és befogadója volt. Ez a jövőben is az egyik fő hangsúly és feladat, továbbra is ismerni kell, hogy melyek azok az apró kis kapaszkodók, közös értékek, amelyek mentén önazonosak tudnak lenni, biztonságban érezhetik magukat, illetve teljes értékű tagjaként, önállóan építik közösségüket, tesznek hozzá a város nagy közösségének fejlődéséhez. Az egyéni igényeket figyelembe kell venni, meg kell tartani, erősíteni, ápolni kell, teret biztosítva azok megélését. Városi szintű, vagy az intézményen belül nagyobb lélegzetvételű eseményeinket közösen alakítjuk, rendszeresen együttműködünk a civil szervezetekkel, teret biztosítva ahhoz, hogy bemutatkozzanak, megmutassák értékteremtő szerepüket. Emellett lehetőséget biztosítunk az önálló rendezvényeiknek is.
A meglévő hangsúlyok mellett szeretnénk további témákban is lámpásként világítani. Hiszen nagy a felelősségünk szakemberként, magánemberként, szülőként egyaránt. Fontos jövőbeni kihívásnak tartom, hogy aktuális társadalmi kérdésekre is válaszokat keressünk, több szemszögből gondolatokat ébresszünk. A minőségi gyermek-szülő kapcsolat, a kötődés és a nevelés minősége kiemelt téma a következő időszakban. Hamarosan több elemből álló saját fejlesztésű programkerettel kísérletezünk majd a „Vajon elég jó szülő vagyok-e?” kérdéskörben, itt természetesen számítunk a gyáli oktatási, nevelési és szociális intézmények, civil szervezetek támogatására is.
Közel visszük a minőségi időtöltést azokhoz is, akiknek korlátozottabbak a lehetőségeik. A városi terek, parkok és az azokban megvalósított minőségi programok megnyithatják az utat az elszigeteltségből a közösség felé.
Képesnek kell lennünk értékeket megtartóan hagyományosnak maradni és értéket teremtően kortársnak is lenni. Igény szerint megújulni, felülmúlni önmagunkat intézményi és egyéni síkon egyaránt. A fejlődő várossal a kulturális kínálatnak is fejlődnie, változnia kell.

Velkei Erika
Közművelődési igazgató-helyettes

A könyvtár hiteles, családias, kedves hely!

Mader Bélát idézve: „a társadalomban, amely egyre több joggal nevezi magát információs társadalomnak, vagy éppen tudástársadalomnak, a könyvtár alapintézmény, szerepe kiemelkedő, jövője megkérdőjelezhetetlen.”
A könyvtárak az ókor óta a legrégebbi információs intézmények, amelyek már létrejöttük kezdetén is a tudás és a megismerés szolgálatában álltak. Az elmúlt évtizedekben nagyot fordult a világ, újfajta, információs társadalom nőtte ki magát, amely a könyvtáraknál is megköveteli a gondolkodásmód-váltást. A könyvtárak feladata ennek az újfajta társadalomnak az információs igényeit kielégíteni. Mindez magával vonja a könyvtárosok megújulását is, új ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal kell felvérteznünk magukat.
A változások a gyáli könyvtárat sem kerülik el, e tekintetben három fő területet említenék: az információs technológia változásai, kihívásai, továbbá a könyvtárak megváltozott szerepe az olvasás megszerettetésében és népszerűsítésében, harmadrészt a könyvtár mint újraértelmezett közösségi tér. Az említett csomópontok részletezése előtt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a könyvtár elsődleges és évszázadokra visszanyúló funkciója a dokumentumok gyűjtése, feltárása, rendszerezése, és azok rendelkezésre bocsájtása. Ezt a feladatot az elmúlt hat évtizedben a gyáli könyvtárosgenerációk erőforrásaikhoz képest megoldották. Hagyományos dokumentumok tekintetében a városi könyvtár eddig is jól gyűjtött, minden réteg igényét kielégítő, igen gazdag állománnyal rendelkezett. Építkezni pedig csak stabil fundamentumra lehet.
Visszatérve az előzőleg említett három fő kihívásra. Az információs technológia tekintetében egyre inkább a digitális eszközök és tartalmak előretörése, bővülése, a digitális tartalmak folyamatos fejlődése határozza meg az életvitelünket. Ezzel összefüggésben a helyi identitással is összefüggésben lévő, feldolgozott, hozzáférhető digitális tartalmak, tudás és közösségi emlékanyag di-
gitalizálása fontos cél. Amiatt is, mert ez a lokális információs anyag az információk globális hatékonyságának megsokszorozódásával jár. Könyvtárunkban 2023-ban megkezdődött a helytörténeti vonatkozású gyűjtemény digitalizálása. A cél az, hogy az anyagok feldolgozása és honlapra feltöltése után bárki térítésmentesen hozzáférhessen a gyáli, járási kollektív emlékezethez. A digitalizáció mellett a technológia fejlődésének köszönhetően Gyálon jelentős előrelépés az online katalógus (OPAC) is, amely lehetővé teszi a könyvtárunk állományában való szabad keresést, akár otthonról is. Az OPAC segítségével bárki, bárhonnan megtalálja könyvtári állományunkban az igényes olvasmányát, akár összetett szavas keresés segítségével is. Ezen a könnyen kezelhető felületen a beiratkozott olvasók számára plusz szolgáltatások, funkciók állnak rendelkezésre, mint például a dokumentumok hosszabbítása, állománygyarapítási javaslat, foglalás, előjegyzés és még számos más hasznos kínálat. A szándékunk az volt, hogy az interneten keresztül elérhető könyvtári katalógus használata növekedjen. A számadatok önmagukért beszélnek, szinte hétről-hétre nő az OPAC használat. Ez a tény a legjobb bizonyítéka annak, hogy Gyálon is igény van korszerű, összetett és minőségi szolgáltatásokat nyújtó könyvtárra.
A fejlődés és fejlesztés, a lépéstartás a technikai fejlődéssel ma már elengedhetetlen. Ilyen tervezett fejlesztés az úgynevezett könyvszekrény, amely leginkább egy csomagautomatára hasonlít, így azoknak az olvasóknak a kölcsönzési igényét is ki tudjuk majd szolgálni, akik elfoglalt, dolgozó emberként nehezen oldják meg, hogy nyitvatartási időben térjenek be hozzánk, viszont igényük van könyvtári könyvek és más dokumentumok kölcsönzésére.
Második kihívás az olvasás népszerűségének a változása. A könyvtárak funkciója és az olvasói szokások is nagyot változtak az elmúlt 30 évben. Az emberek, beleértve a fiatal generációt, nem feltétlenül olvasnak kevesebbet, csak máshogyan és mást. A fiatal generációknak már nem prioritás a könyvek birtoklása, ezzel ellentétben az elektronikus térben való informálódás igen, ott magabiztos felhasználók. Bár nem feltétlenül tudatos olvasók, gyakran kiszolgáltatottjai a netes platformokon található féltudásnak. Ebből kifolyólag, a 8-25 év közötti korosztályban nem az olvasás mennyisége csökken, hanem a klasszikus szépirodalmi művek olvasása szorul mindinkább háttérbe. E téren nagy felelőssége van a családi, pedagógiai mintának. Abban az esetben, ha a gyermek azt látja, hogy a szülő, pedagógus szívesen olvas, és az olvasás szeretetére mutat példát, a gyermek nagy valószínűséggel szintén szeret majd olvasni. Az olvasottság pedig felvértez az életre: nagyobb kreativitás, problémamegoldás, hatékonyabb életvezetés jellemzi a sokat olvasott embereket. Társadalomtudományi tény, hogy a legtöbb fiatal nem foglalkozik a hagyományokkal és a kultúra egy jelentős részével sem. Itt két kihívást kell egyszerre kezelni a szövetséges családdal és nevelési, oktatási intézményekkel együtt a könyvtárosoknak. Az egyik a figyelem felkeltése, fenntartása, a másik a hagyományok megtartása mellett azok újraértelmeztetése. Az érdeklődő fiatal kezébe jó ütemben kell olvasnivalót adni. Ma már elsőként nem feltétlenül görög drámát kell a kezébe adni vagy klasszikus nagy irodalmat. Azok nyelvezete és morális tartalma egy felnőtt számára is gyakran kihívást jelent. Ellenben egy friss irodalmi mű vagy műfaj „trójai faló” lehet egy leendő olvasó kezében: példa erre a slam poetry műfaja, amelyet a maga idejében Petőfi Sándor is gyakorolt. A mai kortárs, fiatal közegben pedig a slam poetry a költészet megreformálása, az önkifejezés erős módja. A következő években bevonva a még szívesen olvasó, könyvtárba szívesen járó fiatal korosztályokat, az ő nyelvükön, velük közösen népszerűsítjük az olvasást, az olvasás szeretetét. Az ő nyelvükön szólunk a kortársaikhoz.
A harmadik terület a könyvtár mint modern közösségi tér. Az egyre bővülő, egyre változatosabb szolgáltatások és programok által a könyvtárak közösségi terek is, de nem volt ez mindig így. Sokáig a könyvtár misztikus és csendes tér volt, a tudományos elmélyülés tere. Ma már jellemzően a könyvtár nem csak egy hely, ahova bemegyünk, leemelünk egy könyvet, kikölcsönözzük, majd távozunk. Ma már egy otthonos, közvetlen közösségi tér, ahova jó bemenni, jó ott időt tölteni, ismerősökkel találkozni. Ennek tükrében a könyvtárak, megtartva eredeti feladataikat, a könyvtárszakmai alapokra építkezve egyre változatosabb, egyre gazdagabb programokat kínálnak. Így van ez Gyálon is. Teret adunk minden, az olvasáshoz és irodalomhoz köthető programnak, amellyel kellemes és/vagy hasznos időt lehet tölteni.
A könyvtárunk az elmúlt évtizedekben jól működő, közvetlen kapcsolatokat ápolt az iskolákkal és az óvodákkal. Ez a szakmai kapcsolat a következő években még inkább erősödni fog. Meggyőződésem, hogy az olvasóvá nevelést, az olvasás népszerűsítését már az anyaölben kell elkezdeni, az óvodás és iskolás években pedig fejleszteni szükséges. A legfontosabb motivátor a szülő, mellettük az óvodapedagógus, a tanító, a tanár, a könyvtáros lehet sikeres. A virágzó kapcsolat a családokkal és az intézményekkel a jövő olvasóinak bázisa. Ahhoz, hogy a családok szívesen jöjjenek a könyvtárba, elengedhetetlen, hogy rájuk fókuszáló programokat is kínáljunk. Mindemellett, fontosnak tartom a család mint egység megszólításán kívül a különböző korcsoportok megszólítását is. Ennek függvényében az író-olvasó találkozók és más különböző programok nem csak és kizárólag egy korosztályra fókuszálnak, hanem szeretném, ha mindenki megtalálná a maga kedvére való élményét a könyvtárban.
A gyáli könyvtár adottságait figyelembe véve előnyösek a kis létszámban, magas minőséget kínáló programok. Ilyen az iskolai előkészítő könyvtári foglalkozások újraindítása, amely a nagycsoportos gyerekek játékos fejlesztője az iskolára. Ilyenek a számítógépes foglalkozások azok számára, akik az alapokat szeretnék elsajátítani ahhoz, hogy ne maradjanak le, illetve ki a digitális világból. Ilyen program az irodalomterápiás csoport is, ahol arra törekszünk, hogy közösen találjunk kapaszkodókat a mindennapi élet nehézségeihez. A jelenlegi csapatunknak köszönhetően, az említett programokat könyvtáron belül, külsős szakember(ek) bevonása nélkül is megtudjuk oldani a szakirányú végzettségeinknek köszönhetően. A könyvtár integrált intézményként működik, kihasználja az épület minden adottságát, erőforrását, gyakran van könyvtári program a színházteremben vagy akár más termekben is. Három szakalkalmazott mellett a Közösségi Ház munkatársai is aktív alakítói a szolgáltató könyvtár sikereinek. A tiszta terek, a stabil gazdálkodás, a műszaki üzemeltetés, a közművelődési, információs és kommunikációs munkatársakkal a napi közös munka, valamint Bretus Imre elkötelezettsége a könyvtár fejlesztése mellett adja az alapot, hogy a látogató szeressen ide jönni, rendezett körülmények között élményt kapjon. A könyvtári kínálat minden rendezvényen, városi fesztiválprogramon is folyamatosan jelen van. Gyálon a könyvtár hiteles, családias, kedves hely, amely nem csak a meglévő olvasóit várja, hanem azokat is, akik még soha nem léptek be az épületünkbe.
Végezetül, mit hoz majd a jövő? A jövő víziójaként a könyvtárat egy kényelmes információs csomópontként képzelem el, ahol biztosítottak a lokális és globális digitális tudáshoz az esélyegyenlőség mentén szerveződő hozzáférési lehetőségek. Modern eszközökön és könyvtári platformokon, innovatív tudásközvetítőként szolgáltatunk majd. Mindezek mellett otthonos közösségi térként is kibéleljük a tudásra és közösségre, személyes kapcsolatokra vágyó emberek igényeit.

Hüttner Szilvia
Könyvtárvezető, igazgató-helyettes

Mader Béla (Szeged, 1941. augusztus 12.) a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának igazgatója 1990 és 2013 között, egyetemi oktató. Vajda Kornél: A könyvtárak és a könyvtárosok jövője. In: Könyv könyvtár, könyvtáros. 2005/12 (14. évf.). Forrás: http://ki2.oszk.hu/3k/2012/09/a-konyvtarak-es-a-konyvtarosok-jovoje/ [2023.08.27.]