1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
E napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot. Magyarország sorsáról döntő 1920-as, trianoni békediktátum értelmében az ország területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét elveszítette. Több millió magyar került az államhatáron kívülre, és még ma is milliós nagyságrendben élnek magyarok a szomszédos államok területein.
A Nemzeti Összetartozás Napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap. Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává, amely törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba. A törvény kifejezi, hogy államhatároktól függetlenül minden magyar a nemzet része.
JUHÁSZ GYULA: TRIANON (részlet)
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
Könyvajánlók a témában, amelyek könyvtárunkban elérhetők:
Ambrus András: Székely Trianon: regény. Pomáz: Kráter, 2014.
Fucskár Ágnes-Fucskár József Attila: Trianonban elveszett kincseink. Budapest: Kossuth, 2019.
Jankovics Marcell: Trianon. Budapest: Méry Ratio, 2020
Trianon 100 : antológia. Budapest: Osiris, 2020.
1920. június 4-én Benárd Ágost vezetésével érkezik Drasche-Lázár Alfréd, a két aláírásra kijelölt magyar politikus, a trianoni békediktátum aláírására, a versailles-i Nagy-Trianon kastélyhoz – wikipédia
Designabc