Baptista Gyülekezet

Jelenlegi ismereteink szerint Gyálon, 1941-ben már volt Baptista Gyülekezet.  Istentiszteleteket is tartottak a Wesselényi u. 41. szám alatt, Szabó József házánál.   1942-ben a Károlyi Mihály u. 93 szám alatt vásároltak egy ingatlant, ahol építettek egy helyiséget, amit imateremnek használtak. Ezt az ingatlant a 2. világháború után eladták.
Ezt követően Imre Ferenc házánál, a Bercsényi utcában tartottak alkalmi istentiszteleteket, majd 1960-tól pedig rendszeresen, minden vasárnap.
1964-től Sipos János házánál alakítottak ki istentiszteletek tartására alkalmas helyet, amit 1976. november végéig használtak. Ekkor valami ok miatt hosszabb időre megszűnt Gyálon a Baptista Gyülekezet, és az ott lakó baptisták valamelyik budapesti gyülekezetbe jártak be.
1998-tól a Gyálon lakó baptista családoknál ismét elkezdtünk házi bibliaórákat tartani. Majd a helyi Református Gyülekezet segített nekünk abban, hogy közel öt évig, vasárnap délutánonként az ő gyülekezeti termükben tarthattuk meg alkalmainkat. Ahogy múlt az idő, egyre fontosabbnak tartottuk, hogy hivatalosan is Baptista Gyülekezet legyünk.
Végül elérkezett annak az ideje, hogy ez megvalósuljon, és a Magyarországi Baptista Egyház szerves része lettünk. 2002. december 8-án, ünnepi istentisztelet keretében Új Élet Baptista Gyülekezet néven alakult meg gyülekezetünk. Ezen az ünnepi alkalmon, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház missziói igazgatója szólt a résztvevőkhöz, és átadta a Gyülekezetalapító Okiratot. Azóta a Magyarországi Baptista Egyház gyülekezeteként vagyunk jelen Gyálon.
A gyülekezetnek még nincs saját épülete, ezért megalakulásunk óta családi háznál vagy bérelt helyen tartottuk az istentiszteleteket. 2015. március 1-től minden vasárnap délelőtt 10 órakor, Gyálon az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár kamaratermében kaptunk erre lehetőséget, amit hálásan köszönünk. Általában 30-35-en vesznek részt az alkalmainkon. Istentiszteleteinken törekszünk arra, hogy minden az alkalomhoz méltó legyen és rendben történjen.  Egy pedagógus külön foglalkozik a gyermekekkel, majd ők is bekapcsolódnak a közös alkalomba.
A Közösségi Ház mindenkori igazgatójával negyed évre előre egyeztetünk, hogy az intézmény programjai és a mi alkalmaink ne ütközzenek egymással. Természetesen mi alkalmazkodunk.
A városban lévő többi egyházzal, a város Önkormányzatának vezetőivel is jó a kapcsolatunk.
 
Kik a baptisták?
A „baptista” kifejezés bemerítőt jelent, és az Újszövetség eredeti görög szövegéből (baptidzó: bemeríteni) származik. A baptisták az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően bemerítéssel keresztelnek. A baptista közösségek a kereszténység protestáns felekezetei közé tartoznak. A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció harmadik ágát képviselő anabaptista mozgalmak mérsékelt, biblikus csoportjai közelítették meg legjobban. Az állam és az egyház szétválasztásának hívei. A személyes döntésen alapuló, önkéntesen vállalt, tevékeny gyülekezeti tagság elvét vallják. Nagy hangsúlyt helyeznek a Bibliához való ragaszkodásukra, amely összekapcsolja a szabadegyházakat a reformáció egyházaival, azok egyik legfontosabb alapelvének, „a sola scriptura” vállalásában, mely azt fejezi ki, hogy egyedül a Szentírás hitük és életük zsinórmértéke. Ezzel együtt van hitvallásuk, de az nem állhat az Ige fölött.                          
A baptista közösséget a kisegyházak közé sorolják. De újabban a történelmi egyházak között is említik a Magyarországi Baptista Egyházat, mivel hazánkban több, mint 170 éves múltra tekint vissza. A baptisták az újszövetségi Szentírásból megismerhető önálló gyülekezetekben élnek. Gyülekezeti taggá csak megtért, önkéntesen csatlakozó, hitéről vallást tévő és bemerített személy lehet. Vallják az egyetemes papság elvét, gyakorolják a gyülekezeti fegyelmet a lelki élet tisztaságának megőrzése érdekében. A gyülekezetek lelki és anyagi ügyeiket önállóan intézik. A gyülekezetek háztartása az önkéntes adakozásra épül. Istentiszteleteik bensőségesek, melyeken előtérben áll az igehirdetés. A baptisták egész történelmük során küzdöttek a lelkiismereti és a vallásszabadság megvalósulásáért, a „szabad államban szabad egyház” eszméjének hirdetői.
Jelenleg Magyarországon 302 gyülekezete van az egyháznak, 162 aktív lelkipásztor végzi a lelkészi szolgálatokat, és a gyülekezetekhez tartozó személyek száma 18.500.
 
                                                                      Fóris István
                                                                      a Gyáli Új Élet Baptista Gyülekezet lelkipásztora