Gróf Széchenyi István

     
 Közművelődés másképp - „Legnagyobb magyarunk” Gróf Széchenyi István halálának 160. évfordulója.

Mivel személyesen nem találkozhatunk, a munkatársaimmal kihasználva a virtuális felületek adottságait és az Önök nyitottságát, minden nap megosztunk Önökkel egy ön-, és közművelődésre, oktatásra, képzésre, fejlesztésre alkalmas hírt, információt, lehetőséget, tartalmat, interaktív játékot. Képzeljék el hogy a Közösségi Házban vannak és ott művelődnek, tanulnak, szórakoznak az önök és a most szűkebb környezetük örömére. Mi most is Önökkel vagyunk.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(Bécs, 1791. szeptember 21.– Döbling, 1860. április 8.)

Ezen a napon akkor tisztelgünk méltóképpen Gróf Széchenyi István emléke előtt, ha nem életének utolsó napján történtekre emlékezünk, hanem azokat a tetteit elevenítjük fel, amit még élete során a magyar nemzetért tett, mert ezekből akad számos jelentős intézkedés, fejlesztés, alkotás…
A Magyar Tudós Társaság, később a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása nevéhez fűződik, egy évi jövedelmét ajánlva a megvalósítás céljára.
A Lánchíd, az Alagút építésének javaslata, a Dunai rakpart kiépítése mind-mind jelentős, nagy beruházás, melynek utat nyitott.
1830-tól foglalkozott a Duna szabályozásával, Al-Duna Szabályozás Királyi biztosaként tárgyalt az ügyben, hogy ily módon a dunai hajók kijuthassanak a tengerig. Majd a Tisza szabályozása is sorra került. Ő teremtette meg a lehetőséget a dunai és balatoni gőzhajózás beindulásához.
Említésre méltó a lóversenyzés, lótenyésztés meghonosítása, Kevesen tudják, hogy 1820 tájékán hazánkban a boksz sportág megismertetése is az ő nevéhez köthető.
Gazdasági, politikai, pénzügyi területen is jelentős lépéseket tett. Hitel, Világ, Stádium című munkáiból ismerhették meg a kor haladó eszméit, reformtörekvéseit, amely az akkori Magyarországot lázba hozta.
A kultúra területén a Pesti Magyar Színház, a Pesti Sétatér Egyesület, a Nemzeti Kaszinó megvalósításában vállalt jelentős szerepe mindenképp megemlítendő.
Végezetül, Széchenyi Naplójában található ez az ima, melyet Széchenyi nem a nyilvánosság számára vezetett, és végakarata szerint meg kellett volna semmisíteni, azonban személyi titkára, Taschner rábeszélésére megváltoztatta végrendeletét, és a naplót gondozására bízta. Így, a jelenben is pontos képet kaphatunk munkásságáról, életéről, vívódásairól, olvashatjuk sorait, gondolatait ma is….
 
 
SZÉCHENYI ISTVÁN IMÁJA:
Istenem, Te minden jónak, magasztosnak,
tökélynek, teljesnek foglalatja,
töltsd el szívem-keblem Szentlelkeddel!

Erősíts meg mennyei hatalmaddal,
hogy legyőzhessem földi gyengéimet
és fölemelhessem tehozzád a lelkem!

Szabadítsd meg érzékeimet mindentől,
ami földi reájuk tapad,
és tisztítsd meg embertermészetem,
hogy a Te műved méltó
lehessen Tehozzád!

Önts bizodalmat a lelkembe -
és ne hadd, hogy ítélkezzek
a Te tanácsaid felől -
s még annyira sem,
hogy netán valaha is kételkedjek
a Te mindenhatóságodban,
bölcsességedben és könyörületességedben!

Áldd meg végezetül áldásod legjavával enyéimet és
barátaimat mind, hogy egykoron majd
mindnyájan Téged dicsérhessünk és
magasztalhassunk, mindörökké, ámen.

Uram, legyen meg a Te akaratod,
miként a mennyben,
azonképpen itt a földön is.

Forrás:
Széchenyi István: Napló (1832. november 16)


Johann Ender vízfestménye.