Civil szervezeteknek

     
FONTOS!

A civil szervezetek üléseinek (Közgyűlés, elnökségi ülés, FB ülés...) megtartása a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások miatt akadályba ütközik. Ezek az ülések nem tarthatók meg oly módon, hogy a tagok személyes részvételét igényelje, még akkor sem, ha a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet hatályba lépése előtt már összehívtátok.
Olvassátok el az alábbi csatolmányt, hogy teljesíteni tudjátok kötelezettségeiteket, de az ne legyen jogszabályellenes.

Felhívja a bíróság a civil szervezet figyelmét a következőkre:
Magyarország Kormánya által a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §-ával kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel meghozott 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.
Az ülések megtartása a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások miatt is akadályba ütközik.
Magyarország Kormányának 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete 3. § (1) bekezdésének értelmében a jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.
Annak érdekében, hogy a jogi személyek, köztük a civil szervezetek a működésükhöz szükséges döntéseket a veszélyhelyzet ideje alatt is meg tudják hozni, a vezető tisztségviselők a megbízatás lejárta után is el tudják látni feladataikat, és az éves beszámolót időben letétbe tudják helyezni, a Korm. rendelet lehetővé teszi az alábbiakat:

I./ KÖZGYŰLÉS MEGTARTÁSA
Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a jogi személy döntéshozó szervének ülése
a) a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg,
b) vagy határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
A fentiek értelmében a civil szervezet legfőbb szerve: a közgyűlés, azaz a tagok összessége még abban az esetben is jogosult ülés tartása nélkül döntést hozni, vagy magát az ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartani, amennyiben a hatályos alapszabály ezekről a lehetőségekről nem rendelkezik, vagy kifejezetten kizárja, azonban szem előtt kell tartania a következőket:

A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bekezdései értelmében:
Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:

a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdés1], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
1 Ptk. 3:17. § (3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan

ba) meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és

bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,

c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén

ca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,

cb) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell*,

cc) a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,

cd) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat, és

ce) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.


A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése értelmében a jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
*A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:20. § (1) bekezdése értelmében: ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi.

A Ptk. 3:20. § (2) bekezdése szerint az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

A Ptk. 3.20. § (4) bekezdése értelmében a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.


II./ NYILVÁNOSSÁG
A veszélyhelyzet ideje alatt e rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.


III./ BESZÁMOLÓ ELFOGADÁSA A KÖZZÉTÉTEL ELŐTT
A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a 3. § (3) bekezdésében meghatározott eset nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal – a jogi személy ügyvezetése határoz.

A (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint a jogi személy ügyvezetése
a) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
b) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
c) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet.


IV./ ÜGYVEZETŐ SZERV ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÜLÉSÉNEK MEGTARTÁSA
A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése szerint: a jogi személy vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatja. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend vagy az eltér az e rendeletben foglaltaktól, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese, ennek hiányában az elnök által kijelölt, mindezek hiányában az ügyvezetés által felkért tag határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.


V./ A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK MEGBÍZTÁSI IDEJE MEGHOSSZABBODIK
Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés:
Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg - kivéve a Ptk.

2
3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot , és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, - a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára az 5. § alkalmazása esetén a jogi személy ügyvezetése is jogosult.


VI./ HIÁNYPÓTLÁSI HATÁRIDŐ HOSSZABBÍTÁSA
Felhívja végül a civil szervezetek figyelmét a bíróság, hogy lehetősége van a hiánypótlási határidő meghosszabbítása iránti kérelem benyújtására, melyet a „Hiánypótlási határidő hosszabbítása iránti kérelem” elnevezésű, PK-26 jelű űrlapon tud joghatályosan előterjeszteni. Az űrlapot a https://birosag.hu/nyomtatvanyok/egyeb-kerelem-fellebbezes- hianypotlas/hianypotlasi-hatarido-hosszabbitas-iranti weboldalról tudja letölteni, ahol kitöltési útmutatót is talál.
2 Ptk. 3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése]
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
c) visszahívással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

Forrás: MNE